3. rész
Visszamentem a szüleimhez oda vinni a választott ételeket. Vásárlás után rögtön hazamentünk. Csinosan akartam felöltözni, de semmi ünnepi ruhám sincs... Úgy, hogy magamra kaptam egy fekete nejlon harisnyát, fekete shortot és egy szürke toppot. Valami elegánsabb sminket próbáltam készíteni. 2 órás készülődés után készen álltam az indulásra. Míg a többiek készülődtek, addig én kimentem a ház elé és onnan vártam a többiekre. Nézelődtem egy darabig, míg a tekintetem meg nem torpant egy távolban sétáló emberen. Azt hiszem megint őt láttam. De nem vagyok benne biztos, mert túl messze volt ahhoz, hogy felismerjem. És különben is, akit most láttam nem tűnt el sehova, nem úgy mint máskor. Egyszóval nem hiszem, hogy ő volt az. Mire ezt megállapítottam mindenki indulásra kész volt. Beültünk a kocsiba egy nagy rakás hús kíséretében. Az étterem kicsit messze volt, 1.5 órányira tőlünk. Megérkezéskor úgy pattantam ki a kocsiból, mint akit kilőttek. Már nagyon elültem a fenekem, jó volt egy kicsit állni, még az is lehet, hogy odabent evés közben is talpon leszek. Anya barátnőjének a családja már megérkezésünk előtt is ott voltak. Ők már a szépen megterített asztalnál vártak ránk.
- Anya, azt mondtad, hogy csak hárman lesznek.
- Annyian is vannak, miért? Van még rajtuk valaki?
- Hát... igen. - néztem rá nagy szemekkel. Egyértelműen 4-en voltak.
- Dehogy is. Csak a szülők vannak és Keyla a kislányuk.
- Akkor az ott... - mikor ezt kimondtam akkor fordult velem szembe a 4. személy. Ő volt az. A titokzatos fiatal srác. - Semmi... nem szóltam.
Oda ülünk az asztalhoz beszélgetni, míg a hús sült. A fiú nagyon szótlan volt, mintha ott se lett volna.
- Nem én itt vagyok - mondta mosolyogva, de én csak vissza mosolyogtam rá és tovább gondolkoztam.
Ki ő? És bemutatkozásnál, miért nem foglalkozott vele senki sem? Kérdések milliói kavarogtak a fejemben.
- Andy vagyok és azért nem, mert nem látnak. - Kihez beszél? Kezd megrémíteni. - Hozzád, de nincs mitől félned szépségem, nem harapok. - ezzel beletúrt sűrű fekete hajába, majd egy oldalas mosollyal mélyen a szemembe nézett. Gyorsan elkaptam a tekintetem. Várjunk csak... Honnan tudja, hogy min gondolkozok?
- Hmm... különleges képesség - nevette el magát
- Egy pillanat, ki kell mennem a mosdóba. - álltam föl az asztaltól zavarodottan és besiettem az étterem mosdójába.
Rátámaszkodtam a csapra és mikor a tükörbe néztem, megpillantottam Andy-t a hátam mögött. A falnak dőlve figyelt engem. Megfordultam ijedtségemben és a kelleténél hangosabban beszéltem.
- Mit akarsz tőlem? Miért követsz? - Ekkor egy nő lépett ki az egyik WC fülkéből. Valószínűleg hülyének nézett, hogy magamban beszélek. Andy gúnyosan nevetett.
- Fontos dolgom van veled, Amy.
- Honnan tudod a nevemet? Még meg se mondtam!
- Idővel rájössz. - valamiféle ördögi mosoly szállt az arcára. - De csak ez érdekel? Hogy honnan tudom a neved? Bizonyára sok mindent szeretnél megtudni. - Lassan oda sétált hozzám, de én csak meghátráltam. Mikor mellém ért, beletúrt a hajamba, majd a fülembe súgta:
- Édes vagy mikor félsz. - beleharapott alsó ajkába, majd besétált egy WC fülkébe. Utána mentem, de mire oda értem ismét eltűnt.
Ez egyszerre megkönnyebbülést és további szorongást jelentett számomra. Idegesen léptem ki a mosdóból. Reméltem nem voltam oda túl sokáig, még a végén rosszra gondolnának... A grillezéssel pont érkezésemre lettek készen. Helyet foglaltam az asztalnál és falatoztam. Nem tudtam sokat enni. Pár harapásnyi csúszott csak le a torkomon. Oda hajoltam anyához és mondtam neki, hogy nem akarok sokáig maradni. Szerencsére hamar leléptünk. Hazaérve berohantam a fürdőbe és lezuhanyoztam. Úgy éreztem, mintha lett volna ott valaki, de reménykedtem, hogy csak Tim szórakozik. A zuhanyzó fülke direkt homályos, hogy ne lássanak be, de ezzel az a bajom, hogy így én se látok ki. Mikor kiléptem a zuhanyzóból, Andy-t pillantottam meg, ahogyan a mosógépen ül, egy szál alsógatyában. Azonnal magamra kaptam egy törölközőt.
- Nem akartalak megijeszteni szépségem. Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, ma veled fürödhetek-e. - ennek hallatán egy kicsit kiakadtam és melegebb éghajlatra küldtem. Erre a válasza csak egy " Nem gond, majd máskor" volt.
Természetesen egy huncut mosollyal az arcán. Besétáltam a szobámba, de végig követett. Az orra előtt becsaptam az ajtót, majd fellélegeztem.
- Azt hiszed ennyivel letudsz rázni? - szólalt meg a hátam mögül.
- Andy. Mit akarsz tőlem?
- Mondtam már. Fontos dolgom van veled.
- De mi? - fel sóhajtott egy nagyot, de már nem válaszolt. - Legalább addig menj ki amíg átöltözöm.
- Rendben, de így is úgy is látni foglak. - ezzel el is tűnt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése